Amikor hazavisszük a nyuszit, pár napig elég félős lesz, ami nem meglepő, hiszen a testvéreitől elszakítva egy teljesen új környezetbe kerül. Ilyenkor érdemes neki biztosítani egy helyet, ahová el tud bújni minden elől, ahol biztonságban érezheti magát. Pár napig nem is érdemes őt piszkálni, hagyni kell, hadd bújjon el. A nyuszinak úgyis olyan kíváncsi az alaptermészete, hogy amikor rájön, hogy senki nem bántja őt, úgyis elő fogja dugni a nóziját, és mindent meg fog nézegetni. Később egyre kevesebbet fog bebújni a házába, ahogy egyre inkább biztonságban érzi magát. Az én Artúrom például sosem megy már a házikójába, ezért ki is vettem, hogy ne foglaljon helyet a ketrecben, és most arra használja, hogy ha ki van engedve, felüljön a tetejére, és onnan eszi a szénát. De az első napokban nagyon jó, hogy volt neki házikója.
Akkor most nézzük, milyen a jó házikó. Figyelembe kell venni azt a tényt, hogy a nyuszi még valószínűleg egyáltalán nem lesz szobatiszta, erre magunknak kell megtanítani őt. Ezért nem érdemes olyan házikót választani, ami be tudja szívni a vizeletét. Így nem jó a kartondoboz, mert az első nap után dobhatjuk is a szemétbe. A fa házikók, bár nagyon szépek, és a nyuszik is szeretik őket, szintén beszívják a vizeletet. Így ha ezt megengedi valakinek a pénztárcája, azt javaslom, várjon vele addig, amíg a nyuszi már teljesen szobatiszta. Én személy szerint a legjobb megoldásnak a műanyag házikót tartom, mert könnyen takarítható.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése